A pécsi kórusélet rangidős tagja, 1958-tól kezdve dolgozik különböző kórusok karnagyaként. 36 évig volt a Mecsek Kórus élén, jelenleg a Pécsi Kamarakórus karnagya, valamint a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem zeneelmélet- és karvezetés-tanára.

Tillai Aurél a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) elnökségének és művészeti bizottságának tagja, a Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Fesztiválok kezdeményezője és spiritus rectora. Jelentős szerepe van abban, hogy 1988-ban Pécsett rendezték meg az akkori keleti blokkban először az Europa Cantat nagy nemzetközi fesztiválját.

Nemzetközi és hazai versenyek, fesztiválok zsűritagja; emellett hangszeres és vokális zeneműveket, tankönyveket, tanulmányokat, cikkeket ír. Kórusaival számos külföldi versenyen és fesztiválon vett részt, díjakat nyert. Liszt-díja mellett a Kodály Emlékérem, a Pécs Közművelődéséért Emlékérem, a Janus Pannonius Emlékérem, a Magyar Örökség-díj, a Weiner Leó-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje.

Műhely: A. Vegyeskari műhely 1.

Pécsi Kamarakórus

A Pécsi Kamarakórust 1958-ban alapította Dobos László és Tillai Aurél. Műsoruk átöleli szinte a teljes kórusirodalmat. Fő céljuk a magyar klasszikusok (Kodály, Bartók, Bárdos) műveinek megismertetése itthon és külföldön. Európa 20 országában jártak 72 koncertút keretében.

Nemzetközi versenyekről 38 díjjal tértek haza. Eddig 13 CD-jük jelent meg. 1964 óta életre hívói, házigazdái a Pécsi Kamarakórus Fesztiválnak. E fesztivál sikerei nyomán adhatott Pécs otthont 1988-ban a 10. Europa Cantat Kórusfesztiválnak.

Az utóbbi időben két jelentős elismerést kaptak: A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által alapított KÓTA díjat és a Magyar Örökség Díjat (2005).

Karnagyuk - az alapítástól kezdve - Tillai Aurél.

Interjú Prof.Hon. Tillai Auréllal

Prof. Hon. Tillai Aurél, az "A" műhely karnagya

- Ön már 1988-ban is részt vett az akkori Europa Cantat-on, sőt, ha jól tudom, az Europa Cantat Pécs aktív szervezője volt két évtizeddel ezelőtt. Össze lehet-e hasonlítani a két fesztivált? Mennyiben volt más, ha más volt, esetleg újító az idei Pécs Cantat 2010?

Az 1988-as EC egy későbbi találó megjegyzés szerint a rendszerváltozás "Auftaktja", "felütése" volt.(zenei kifejezés) Az éneklő Európa megérkezett a vasfüggöny mögé. Első ízben került megrendezésre az akkori szocialista táborban. (Azóta  sem került erre sor  Kelet-közép Európában.(Leszámítva újabban a távol-keleti kommunista Kínát). Marcel Carneloup ötlete volt, mielőtt eltöltött városunkban egy kis időt, hogy a tizedik Europa Cantatot itt kéne megrendezni, mivel egyrészt kitűnő kóruskultúrával rendelkezik, másrészt a kétezer eves város önmagában megéri a látogatást. Az ötlet csodálatos volt, de a megvalósítása reménytelennek tűnt...
Jellemző érdekesség az akkori helyzetről: 1987 tavaszán egy három hetes kurzust tartottam a Belga Rádió és TV (BRT) kórusával. Egy este vacsorára hívott az Európa Cantat alelnöke, Gilbert Maertens, s arról érdeklődött, hogyan lehetne Pécsett is megtartani azokat a "petit concert"-eket, amelyeket délutánonként az EC kapcsán - az eddigi fesztiválok gyakorlata szerint -  pécsi templomokban kellene megrendezni. A dolog elég reménytelennek látszott, mert a rendszerrel összeférhetetlennek tartották a templomi hangversenyeket.
Szeptemberben megkerestem a legfőbb illetékest, engedélyezzék a Ferences templomban egy kórushangverseny megtartását, mintegy kipróbálandó '88 nyarára, hol tud majd az a sok együttes önállóan is fellépni...
A válasz udvariasan elutasító volt: ne provokáljuk a megyei pártbizottságot, hisz magát a nagy rendezvényt sem nézik ott jó szemmel...
Aztán fél év alatt nagyot enyhült a légkör. Mivel az EC nyugatnémet főtitkára Pécsre jött tárgyalni, újabb javaslatomra már megengedték, hogy a főtitkár jelenlétében hangversenyt rendezzünk a Pius templomban. Nyárra aztán már ebből semmi gond nem származott, 6-8 templomban minden délután 10-12 kórus adhatott önálló hangversenyt.
A Pécs Cantat az városunk EKF programjához - sajnos kicsit utólag - kapcsolódott. Eredetileg a városunk nevezetességei közé tartozó, Európában is közismert pécsi kórusmozgalom bemutatása nem szerepelt a programban. Azonban az új városvezetés felkarolta a Pécsi Kulturális Központ és Lakner Tamás pompás ötletét. Ugyan kisebb létszámban, de kifejezetten főleg magyar arcéllel (Kodály és Bartók) sikerült a programot megtervezni és megszervezni és a résztvevő kórusok  és a város közönsége szerint is jelentős sikerrel!  
Sikeres újítás volt, hogy a közös éneklések nem reggel, a nap kezdetén, az atelier munkák megkezdése előtt zajlottak, hanem  a nagy esti programok előtt. És nem zárt csarnokban, hanem a Dóm-téren. Sok ezer fős hallgatóság előtt, mely maga is bekapcsolódhatott az éneklésbe.
Jelentősnek tartom a magyar művek előtérbe helyezését. A 7 atelierből 5 foglalkozott ezzel.

- Csodálatos műhelyzáró koncerttel örvendeztette meg a nagyérdeműt Szent István napján, Kodály: Budavári Te Deum-ával. A különleges helyszín, a Bazilika is hozzáadott a mű atmoszférájához. A helyszín és a dátum az Ön döntése volt, vagy a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy ezt a monumentális művet éppen a nemzeti ünnepen tudta a kórusa előadni?

A nagy Kodály művek Szent István napjára tűzése szándékos volt. Az ünnepet még ünnepibbé tette. A Psalmus (= Magyar zsoltár) Pest-Buda-Óbuda egyesítésének évfordulójára készült eredetileg is, a Budavári Te Deum pedig - nevét is innen kapta a mű -  a török uralom alóli felszabadulás évfordulójára. Minden szempontból illettek ezek aug.20-hoz. Sikerült ezeket valamennyire a külföldiekkel is megéreztetni...

- Rengeteg kórusfesztiválon vett részt, mind közreműködőként, mind zsűritagként. Azonban ezt itt Pécsett rendezték, ami valószínűleg különlegessé teszi az Ön számára is az eseményt. Történt-e olyan esemény, hallott-e, átélt-e olyan emberi történetet, ami miatt feledhetetlen lesz Önnek ez az egy hét?

A pécsi székesegyházban még soha sem énekelt oratóriumban együtt 260 énekes! A grandiózus hangzás és közös érzelem-megnyilvánulás engem is lenyűgözött. Fenséges érzés volt dirigálni. Valaki a hallgatóságból  úgy fejezte ki magát, hogy már az első ütemek zengése szinte odaszögezte a székhez. A mű katartikus lehetett a külföldiek számára is, mert a főpróba és az előadás után is soktucatnyian jöttek oda emlékül aláíratni a Kodály-mű kottáját.

Az interjút Major Zoltán készítette.