Tóth Ferenc személyes, baráti viszonyban állt Kodály Zoltánnal. Szakmai együttműködésük eredményeképpen létrehozták Komlón a zenei tagozatot, melynek tanára és karnagya volt évtizedeken keresztül.  A Mester művet írt Tóth Ferencnek és kórusának „Harasztosi legénynek” címmel.

Tóth Ferenc indította útjára a Komlói Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált, amelynek ma is védnöke, gondozója, zsűritagja.

Gyermekkórusával egész Európát bejárta, számos díjat, elismerést szerezve.

A hazai szakemberek előtt Tóth Ferenc sok alkalommal tartott bemutató órákat és kóruspróbákat.

Munkáját több alkalommal is nagyra értékelték: Ifjúsági Nívódíj, Janus Pannonius Nívódíj, Liszt-díj.

Műhely: D. Gyermekkari műhely

Interjú Tóth Ferenccel

Tóth Ferenc, „Feri bácsi”, a „D” műhely vezetője

Tóth Ferenc Angyalének nevű műhelyével nehéz feladatra vállalkozott. Egy olyan kórust készített fel az augusztus 20-án megtartott műhelyzáró koncertre, amelynek tagjai közt jócskán megtalálhatóak voltak ciprusi, belga és tajvani résztvevők. Mi a titka, hogyan építette fel a gyerekekben azt a kulturális hátteret, amire bizton építhette a darabokat?

Először is meg kell jegyezzem, megtisztelő volt maga a felkérés, hogy dirigáljak és műhelyt vezessek a Pécs Cantat-on, hiszen betöltöttem a nyolcvankettedik életévemet. Végig nagyon izgultam, hogyan fog sikerülni a darabok betanítása és előadása, azonban el kell, hogy mondjam, becsületesebben teljesítettünk, mint vártam és természetesen nagyon örültem az előadás végén. A műhelyzáró koncert után odajött hozzám többek között Kodály Zoltán özvegye, és a következő szavakkal fejezte ki gratulációját: "nem is lehetett észrevenni, hogy nem csak magyarok adták elő ezeket a csodálatos dalokat." Ez számomra hatalmas elismerés volt.

Hogyan sikerült ezt elérni?

Ezt a műhelyt sem a dallam betanításával kezdtem, hanem elmondtam tanítványaimnak, hogy miről szólnak a szövegek. Példaként vegyük az „Angyalok és pásztorok"-at, amely egy csodálatos népi darab. Itt a legfontosabb azt megérteni, hogy nem a zeneszerző szándéka az elsődleges, hanem a szöveg ritmusa, mondanivalója. Természetesen, mivel sok olyan külföldi gyermek volt a műhelyemben, akik nem élnek bent a keresztény kultúrkörben, ezért nekik rövid előadást tartottam a kereszténységről, és így rávezettem őket a dal üzenetére. Az „Esti dal" megértéséhez egy teljesen más területet, a magyar történelmet kell ismertetni a hallgatósággal. Meg kellett érteniük, hogy mit jelentett a magyar ember számára az 1848-49-es szabadságharc és a bukása. A dal egy olyan férfi imája, akinek a bukás után el kellett hagynia az országot, ott kellett hagynia áldott állapotban levő kedvesét, azonban most csak egy dolgot szeretne: békét, amelyet az ég adhat meg neki. A magyarázat után a szövegeket elmondattam velük is. Nagyon sokat gyakoroltunk, szöveges próbánk szinte több volt, mint énekes, de az eredmények azt mutatják, hogy megérte ennyit foglalkozni velük. A kottának a lelkét értették meg és adták elő tanítványaim, nem csak a dallamát és szövegét tanulták be.

Az első napokban kétségeim voltak. A gyerekek - érthető okokból - folyton a kottát bújták, így nagyon nehéz volt biztatni illetve korrigálni őket, mert nem volt meg a szemkontaktus. Aztán a főpróba előtti napon csoda történt, a nagyobb gyerekek már felnéztek a kottából, rám kacsintottak, így jelezték, hogy nem lesz semmi gond, ne aggódjak. A koncert őket igazolta.

Az interjút Major Zoltán készítette.