Karvezetés tanára Tillai Aurél volt. 1975 óta vezeti a Kodály Zoltán Gimnázium ének - zene tagozatát. E kórusokkal - a Bartók Béla Leánykarral és a Kodály Zoltán Vegyeskarral - számtalan fesztiváldíjat, fődíjat kapott hazai és nemzetközi versenyeken, tizenöt év óta „Az év kórusa” - cím tulajdonosai, a magyar Rádió műsorainak állandó szereplői.

2001-től vezeti Pécs város vegyeskarát a Mecsek Kórust (az együttes 2008-ban ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát), velük is több jelentős sikert ért el hazai és nemzetközi fesztiválokon az utóbbi hat esztendőben. Ez idő alatt rendszeresen szereplői a KÓTA, a város rendezvényeinek, oratorikus előadásainak, valamint a Magyar Rádió műsorainak. A Pécsi Tudományegyetem nyugállományú docense, Liszt - díjas karnagy, több elismerés, többek között a Kiváló Tanár, Pécs Város Érdemes Tanára, A Magyar Művészetért Bartók - díja és a KÓTA - díj birtokosa.

Műhely: E. Egyneműkari műhely 1. (SSAA)

Bartók Béla Leánykar

A Bartók Béla Leánykar fenntartója a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola.
A kórus állandó szereplője Pécs város kulturális rendezvényeinek.

A pécsi Bartók Béla Leánykar 1973-ban alakult ének-zene tagozatos gimnazista lányokból, s a pécsi Kodály Zoltán gimnáziumban működik. Célja a XX. századi magyar kórusmuzsika ápolása, s benne Bartók és Kodály leánykari műveinek színvonalas bemutatása.

A kórus első sikerét Pécs város Nívódíjának (1974) elnyerése jelentette. A magyarországi diákfesztiválokon (Helikon, Országos Diák Napok, Ének-zene tagozatos Kórusok Országos Versenye, Éneklő Ifjúság) is több első hely és fesztiváldíj minősíti a kórus szakmai fejlődését.

Rendszeresen koncerteznek külföldön, a magyar kórusok közül elsőként szerepeltek Svédország északi sarkkörön túli tartományában.

Több nemzetközi fesztiválon versenyzett az együttes, s ezeken hét I., hét II., négy III. díjat és több különdíjat kapott.

A Magyar Rádió műsoraiban rendszeresen szerepel az együttes. Négy lemezen át két műsoros kazettán hallható a kórus repertoárjának keresztmetszete, melyeken Bartók és Kodály művei mellett a mai kitűnő zeneszerzők darabjai szólalnak meg.

Interjú Kertész Attilával

Kertész Attila, az "E" zenei műhely Lisz-díjas karnagya

Kertész Attila az "E" műhelyben két Bartók Béla-művet adott elő majdnem 160 hölgyből álló kórusával. Egyik darab sem ekkora létszámra íródott, ezért különleges vállalkozásnak nevezhető a "Bartók Béla világa" nevű műhelyben végzett munka...Megosztaná velünk mitől különlegesek ezek a művek, és esetleg néhány érdekességet magukról a darabokról?

Egyetértek, Bartók Béla "Falun" és "Öt egyneműkar kiszenekari kísérettel" című műveit valószínűleg még nem szólaltatta meg több, mint 150 fős kórus, ezért a szép feladatnak megvoltak a maga nehézségei, különösen a piano-éneklés dinamikai fokának a megszólaltatása és a nagyon gyors tempók miatt. A "Falun" népdalciklus több átalakításon is átesett, mielőtt elnyerte ma hallható formáját. Első, női hangra és zongorára készült változatát 1924-ben fejezte be Bartók. Ebből keletkezett később a New York-i Zeneszerző Szövetség megrendelésére az a változat, amelyben szóló énekhang helyett négy vagy nyolc női hang, zongora helyett pedig kamarazenekar szerepelt. A második verzióban a mű szerkezete is megváltozott: az öt részből álló első változatból csak a három utolsó került át a végső változatba. Azonban a 150 fős kórus teljesen új dimenzióba helyezte mindkét művet.

Meglehetősen nagy létszámú, 40 főnyi kórustag érkezett külföldről, akiknek ez a műhely kettős kihívás volt: egyrészt meg kellett ismerkedniük Bartók zenei világával, másrészt a magyar nyelvvel. Ráadásul nem alapszinten. Nem tartott tőle, hogy velük nehezebb lesz megtanítani a darabokat?

De igen, természetesen én is készültem rá, hogy egy nagyon nehéz feladatot vállaltak fel, és extra időt kell majd biztosítani nekik. Azonban már az első nap kiderült, hogy hihetetlenül akarnak, és szerették volna megtanulni a magyar nyelvű szövegeket. Ezért külön próbákat kértek, és így a koncerten már teljes jogú tagjai voltak a rangos magyar együttesekkel együtt a kórusnak, akiknek a segítségével be tudtunk mutatni egy kis szeletet "Bartók Béla világából".

Az interjút Major Zoltán készítette.